Nézz be hozzám!

Hát lusta vagyok. Kész. Tény. Ez van... Mostanában mindenben a munkára, tanulásra koncentráltam. Itthoni tevékenységem pedig kimerült a takarításban, rakodásban...

Időközben készen lett a festés, kipakoltam a kamrát, majd festés után vissza is rámoltam... Van mit tenni a kertben is. Illetve lenne.

Érik a cseresznye is, elkészültek az első üveg cseresznyedzsemek. Imádom látni, ahogy telnek a kamra polcai a kész lekvárokkal, befőttekkel. Jó érzés tudni, hogy ez már hozzájárul a család téli élelemkészletéhez. No, most aztán olyan lettem, mint a régiek, akik nyáron raktároztak, mert ki tudja, télen lesz-e mit a tejbe aprítani. Azt gondolom, ez valamiképp a bizonytalansággal függ össze. Azzal, hogy nem tudni, mi lesz holnap. Mennyibe kerül majd a benzin, egy kiló liszt vagy éppen az áram. Mekkora lesz az adókulcs? Vagy éppen lesz-e munkahely? Mit esznek a gyerekek?

Kép nélkül. Két napja tart... Káosz. Rendetlenség. Por. Festékszag. Kopárság. Nejlonok. A padlón papír. Még több por. Kibírom. Vásárlás. Kert. Kemping a saját lakásunkban. Jó lesz. Biztatom magam. Már csak három nap. Meg még a mai. Jó lesz. Szép lesz. Kibírom. Kibírom...

Ma rajtakaptam magam, hogy mennyire szeretem a változatosságot! Csak az tűnt fel, hogy jó érzés ma másként tenni a dolgokat. Tegnap szellemileg aktív napom volt. Írtam, olvastam, dolgoztam. Nekiláttam az év végi beadandó vizsgadolgozatoknak, és kitaláltam, hogy ezek a szakdolgozatom egy-egy fejezetét képezik majd! Este még belefeledkeztem Buda Béla Empátia című kötetébe. Az első fejezetek még a pszichoanalízist, Freud munkásságát részletezik, de Rogers iskolája kezd izgalmas lenni!

Ma pedig a fizikai aktivitás napja van! Reggel biciklivel mentünk iskolába. Mármint 3.ÖB-t kísértük el. A bringán mögöttem 4.ÖB néha kedvesen megpaskolta a hátam és a kis bukósisakját odanyomta hozzám. Közben  végig kommentálta a látottakat. Más biciklisek, autók, teherautók, villamos. Annyira bírom, ahogy beszélget és magyaráz a maga kis nyelvén.

A reggeli biciklizés után gyorsan rendet tettem még az utcán. A tegnap előtti nagy eső jól feláztatta a talajt, így könnyű volt a növekvő borostyán közül kihúzogatni a gazt.

Gyorsan megfőztem már az ebédet is (spenótgaluska) , jön a porszívózás és a vasalás. Délre pedig megyünk a védőnőhöz tanácsadásra. Nem is megyünk, tekerünk a bicajjal! Kíváncsi vagyok, hogy viselkedik majd 4.ÖB, mert a doktor néni szót hallva hangos nem-nem-nem kiáltásokban tört ki reggelinél. Majd beszámolok erről is :)

Délután elkezdem lepakolni a könyvszekrényt. Jövő héten szobafestés. Öröm a megújulás, a tisztaság. Átrendezzük kicsit a lakást, friss lesz, más lesz. De jó!

Megyek is gyorsan a dolgomra!

Kedves elhanyagolt olvasóim!
Kérlek, nézzétek el nekem ezt a három heti hallgatást! Annyi minden történik velem mostanában. Sok jó dolog vette kezdetét, amikről majd szépen sorban beszámolok majd, ha itt az ideje. Most jöjjön a rendhagyó húsvéti beszámoló:

Utazást terveztünk, végre ismét kettesben. Végtelenül örültünk a hosszú hétvégének, I.ÖB megtoldotta egy nap szabadsággal is. A srácok iskolai szünete is kapóra jött, nagymamáék vállalták el a kicsi felügyeletét. Miután pénteken elkészültek a piros (jobban mondva a vacak festéknek köszönhetően narancssárga) tojások, a sonka és a sütemények is, becsomagoltam a bőröndünket. Szombat reggel útnak is indultunk barátaink társaságában.

Talán ez volt az első utazásunk, melyre nem készültem fel előre útikönyvekből, műemlékekből. Csak hagytam, hogy a srácok által megtervezett úton menjünk, bíztam abban, hogy szép városokat látunk, hogy klassz helyekre visznek majd. Igyekeztem minden aggodalmamat elengedni: odaérünk-e időben, a lefoglalt szállás valóban szabad lesz-e, hol fogunk parkolni... Azt is megfogadtam, hogy elengedem magam és nem akarok minden magam kontroll alatt tartani. Hogy nem fogok félni a kanyarokban. (Csendben mondom, hogy az önismereti munkám részeként tudatosan tágítom a komfortzónámat, ennek része volt ez az út is.) Úgy örültem, hogy sikerült. Sokkal jobban is éreztem magam, élveztem a látnivalókat, csak a jelenre koncentráltam. Hallgattam az autóban a madárcsicsergést, néztem az elsuhanó fákat, a felhőket, a kis házikókat, a virágokat, figyeltem az embereket.

A városokról és műemlékekről épp ezért most nem is számolok be. Fényképek itt láthatók.

Hosszú idő után újra egy recept. Könnyű és gyors tavaszi étek, újdonság lehet a családi recepttárban a zöldséges rétes.

Hozzávalók 4 személyre: 8 réteslap, 15 dkg olvasztott margarin, 3 evőkanál ételkeményítő, 3 dl tej, só, bors, bármilyen fűszer és zöldfűszer kedvünk, ízlésünk és kamránk tartalma szerint, 50 dkg aprított, párolt zöldség, amit szeretünk, 10 dkg reszelt sajt.

Az alaprecept: az ételkeményítőt simára keverem a tejjel és besamelt főzök belőle, sózom és fűszerezem. Ebbe keverem a párolt, aprított zöldséget és a reszelt sajt nagy részét. A réteslapok közét megkenem olvasztott margarinnal, majd megtöltöm a zöldséges töltelékkel. Ma én mexikói zöldségkeveréket tettem bele. A rétes tetejét megszórjuk reszelt sajttal és kb. 20 perc alatt 180 fokos sütőben készre sütöm.

Változatok:

1. Olaszosan: mindenképpen párolok cukkinit, gombát és padlizsánt is, olasz fűszerekkel, bazsalikommal, oregánóval ízesítem, kerülhet bele olajbogyó vagy capri is.

2. Gazdagon: a zöldségekhez kockára aprított sonka vagy maradék főtt hús kerül. (Húsvét után mehet bele a maradék füstölt és főtt sonka is.)

3. Sajtos: a besamelt sajtkrémmel keverjük el, ebbe teszem a zöldségeket.

4. Zöldfűszeres: a töltelékbe sok sajt és petrezselyem, snidling, fokhagyma vagy medvehagyma kerülhet sonka vagy zöldség mellé.

5. Gombás: a besamelhez hagymán pirított erdei gomba kerül sok borssal és sajtokkal gazdagítva.
 

Ha vendégváráshoz nagyon extra dolgot kínálnék, akkor a réteslapokat négyzetekre vágom, kis batyukat készítek és a muffin-formában sütöm őket készre.