Micsoda otthonos illat a friss fehér kenyér illata... most is betölti a házat, mert kisült a reggelire szánt fehér kenyerem. Az öregtésztát pontosan úgy készítem mint Limara, a mennyiség 3 kenyérre elegendő.
A mai recepthez 22 dkg öregtésztát mértem ki: már jó egy hete készítettem, mára már enyhén savanykás illata lett. Az öregtésztát a kenyérsütőgép üstjébe tettem, hozzáadtam 2 dl langyos vizet, egy teáskanál sót, ugyanennyi cukrot, egy öntetnyi étolajat és 40 dkg BL80-as kenyérsütőlisztet, fél kocka (2,5 dkg) friss élesztőt. A közel fél órás dagasztás után a tésztát további fél órán át hagytam a bekapcsolt gépben, majd átgyúrtam és sütőpapírral bélelt nagy, ovális jénai tálba tettem. A kenyér tetejét bevágtam: szépen ki is nyílt, mire a tészta gyönyörű nagyra kelt. 200 fokon előmelegített sütőben sütöttem lezárt és kicsit belülről megnedvesített jénai tálban. (Az ötlet Limarától származik, először szkeptikus voltam, de valóban működik!) 40 perc sütés után a megsült, forró kenyeret hideg vízzel megspricceltem, "megmosdattam", hogy a héja szép cserepes-ropogós legyen. Remélem, marad belőle reggelig, mert nagyon finom lett.... a gyürkéjét már meg is ettük. Tudjátok, milyen sok szót használnak a kenyér csücskére? Gyürke, csücske, sercli, dumó, fara, pilise... Tudtok még többet?
