A nagymamám ezt az ételt smarninak nevezte, gondolom, az osztrákos Kaiserschmarren, azaz császármorzsa magyarosításaként. Egyszer régen összegyűjtöttem, hogy milyen sok magyar szavunk eredete a bécsi német nyelv. A nokedli (Nockerl), a hokedli (Hockerl) a dekli (Deckel), a vekni (Weckerl)... Ez a recept azonban más, mint amit osztrák vendéglőben császármorzsa néven felszolgálnak, persze az is finom. Az én receptem egyszerű, könnyen elkészíthető és nem kell a tűzhely mellett állni órákat. Időben neki kell állni, de igazán nincs vele sok gond.
A hozzávalók: 5 tojás szétválasztva, 4-5 evőkanál cukor, vaníliás cukor és citromhéj ízlés szerint, kevés só, 40-50 dkg búzadara, 5-6 dl tej és 20 dkg margarin vagy vaj.
A tojások fehérjéből kemény habot készítek a sóval, majd belevegyítem a sárgákat, a cukrot és a citromhéjat, vaníliás cukrot is. Váltakozva és folytonosan keverve adom hozzá a búzadarát és a tejet, míg sűrűn folyó tésztát kapok.Bő fél órára magára hagyom, ez idő alatt a búzadara magába szívja a tejet, megduzzad és sűrű tészta lesz belőle. Ekkor a margarint megolvasztom, sütőpapírral bélelt tepsibe öntöm és a tésztát elterítem benne. Pont úgy, mint egy piskótát szoktam. 150-160 fokon C°-opn sütöm 20-25 percig, majd ha már lepénnyé sült, egy falapát segítségével szétszaggatom és morzsásítom. Keverés után újra sütöm 4-5 percig. Tapasztalatom szerint elég 2-3 alkalommal átkeverni, morzsálni. Isteni finom porcukorral vagy lekvárral, de a gyerekek málnaszörppel imádják!
