Nézz be hozzám!

Még a balatoni nyaraláson néztük végig ezt a filmet. Nem is értem, hogy eddig miért maradt ki a történet, hiszen a film 1991-es... Biztosan így van jól, mert ezt a sztorit 20 évesen aligha fogtam volna úgy, mint így, az életem felénél. Magával ragadott az élet ereje. Az, ahogyan a szereplők túlléptek saját sorsuk történésein, és az a derű, mellyel az idős asszony visszatekintett az életére. Jó volt látni, hogy az ő életvidámsága és szeretete milyen erővel hat egy másik nő életére. Mennyi erőt ad a változáshoz és a változtatáshoz. Mennyire más dolgok válnak fontossá és szerethetővé. Éreztem a nőket összekötő láthatatlan erőt. Lehet, hogy I.ÖB ezt nem fopgta, és ezért nem is ragadta magával a film?

Nézzétek meg, szerintem érdemes!

Balatonfüreden. Kedvenc helyünkön, a Jókai-villa utcájában parkoltunk le. A megszokottnál jóval többen sétáltak a reformkori városrészben, de örültünk a nyüzsgésnek. Kéz a kézben indultunk sétára. Feltűnt, hogy a Vaszary-villa termeiben lámpák világítanak. Azt gondoltuk, hogy bál van, esküvő, vagy egy koncert ért épp véget. Közelebb érve láttuk, hogy a kiállítótermek nyitva várják az érdeklődőket... és végre leesett... múzeumok éjszakája! Szó nélkül és nagy örömmel léptünk be és vettük meg a karszalagokat, mellyel mindhárom füredi múzeum megtekinthető. Szóval ha Füreden jártok, semmiképp ne hagyjátok ki a Városi Múzeumot! No és mibe csöppentünk még? Csatlakoztunk egy fáklyás sétához. Idegenvezető mesélt a város ismert helyeiről, történetéről. A hajózásról, a savanyú vízről, az Anna-bálról, a balatoni hidegfürdőről és a színházról...

Igazán kellemes hangulatot a gitárfesztiválon fellépő, utcán, a borozgató vendégek kedvére fellépő jazz-zenekar teremtett. No ezt az élményt szeretném ismételni!!!

Vége a balatoni nyaralásnak. Más ilyenkor szomorú, én meg örülök, hogy ismét itthon lehetek, alkothatok, dolgozhatok. No és persze - mint mindig - megjegyeztem magamnak, hogy a strandolós pihenés nekem üresjárat. Legfeljebb egy tartalmas újságcikk vagy pár jó könyv tudja megszépíteni a dolgot. Oké, meg a biciklizés hoz némi változatosságot. Most viszont az örökmozgó 4.ÖB miatt egy hét alatt csak egy kötetet sikerült elolvasnom, pedig 1.ÖB sokat vállalt magára a homokozó-vízpart-focipálya-mászóka-csúszda sokszög mentén a rohangálásból.

Az igazi kikapcsolódás számomra szombat este volt. Nagymamai felügyeletre bíztuk az apróságot és kettesben sétálni indultunk. A tihanyi dombról néztük az egyre erősödő hullámokat és a dagadó vitorlákat, bekukkantottunk az apátság parkolójába is.

Az igazi meglepi Füreden várt minket... június 18. volt. Részletek holnap ....

Végre, végre itt az eperszezon! A hét végén kicsit megijedtem, hogy elkéstem a lekvárfőzéssel. A felhőszakadás és a jégeső akár tönkre is teheti a termést. De szerencsém volt, az eper ára még lejjebb is ment, úgyhogy két ládányit vettem a piacon. Szép, nagy szemű gyümölcsöt kaptam. A 12 kg-ból azért félre is tettem kicsit desszertnek, meg eszegetni. De a maradékot mind lecsumáztam, lecukroztam és kivételesen össze is turmixoltam. A kedvenc dzsemfixet használtam, mert így mindig sikerül a lekvár. Az sem elhanyagolható, hogy így a lekvárban 2/3 rész gyümölcs!

Nézzétek, micsoda szép gyümölcs az eper!

Az történt, hogy gyorsan szükségem volt bőrradírra. Mivel két hete naponta fekete cseresznyeszemeket magozok a legkisebb ÖB-nek, a kezeim úgy néznek ki folyamatosan, mint egy igazi parasztasszonyé. No és a kedvenc bőrradírom, a Stenders sós-olajos grapefruit illatú bőrradírja elfogyott. Gyorsan határoztam: magam fogok bőrradírt készíteni.

Fogtam hát egy kis tálat, tettem bele kb. 10 dkg cukrot (mert a jódozott tengeri sót túl finom szemcséjűnek ítéltem) és nagyon kevés szőlőmagolajat csorgattam bele., kb. 10  millilitert. Alaposan elkevertem. Arra gondoltam, hogy teszek majd hozzá narancs- vagy fahéjolajat is. De a cukor édes és a szőlőmagolaj finoman különleges illata nagyon passzolt egymáshoz. Azonnal kipróbáltam. Tökéletesen működik a bőrradír, olcsó és biztosan semmi káros anyagot nem tartalmaz. Tiszta. Mert a tisztaság érték, ahogy Edittől tanultam...