Imádom az illatát ...

A rozmaring (rosmarinus officinalis) egy félcserje, a Földközi-tenger partvidékéről származik ott vadon él.  Hozzánk a rómaiak közvetítésével került, s első írásos említése Árpádházi Szent Margit nevéhez köti az illatos és gyógyító királyi vizet, amit a későbbi századokban készítettek (Aqua Regináé Hungáriáé).

Azt mondják, ritkaság, ha nálunk áttelel a rozmaring. No, az én bokrom már legalább 15, de inkább 20 éves, és magasabbra nőtt nálam. Terebélyes, minden évben félméteres, elöregedett ágakat kell levágnom róla tavasszal. Amikor két éve a kertünket újítottuk fel, I. ÖB úgy gondolta, hogy útban van. Én ragaszkodtam ahhoz, hogy igazítsuk a növényemhez a virágágyás formáját. Kompromisszum lett a vége. A bokor maradhatott, de erősen visszavágtuk. Szinte sírtam, ahogy láttam a lemetszett ágak halmát. Persze jót tett neki, s azóta magam metszem formára minden tavasszal, megszabadítva a télen elfagyott alsóbb ágaitól. Takarni már évek óta lehetetlen, olyan nagy.

A rozmaring nem csak fűszernövény, hanem gyógynövény is. A görögök tanulást, agyműködést serkentő hatást tulajdonítottak neki, de sok kultúrában a szerelmi hűség jelképe is, ezért az esküvői dekoráció része.

A természetgyógyászatban olaját gyulladások csökkentésére használják, de ízületi fájdalmakra bedörzsölésként is alkalmazzák. Fokozza az étvágyat és serkenti az emésztést, epebajra és görcsoldásra is jó. Ételkészítéskor éppen ezt a hatást használják ki. Nálunk a sertés- és csireksültre szokott kerülni belőle.  Része az olasz és a provance-i fűszerkeveréknek is. Grillezéskor mindig dobunk egy-egy ágat a parázsra, mert a finom illat meghozza az étvágyat és füstje elűzi a szúnyogokat.

Nyáron a kertben szedett virágok mellé ezt szoktam zöldnek tenni, ilyenkor a lakásban is finom rozmaringillat van. De ha kedvem tartja, akkor más fűszerekkel, borssal, csípős paprikával, zsályával, kakukkfűvel és babérlevéllel együtt szép formájú üvegekben rendezem el és olívaoljjal vagy borecettel öntöm fel. Nagyon szép ajándék és finom!